Kuksi

Nem hittem, hogy ezt még valaha leirom, egy éve nyűglődünk a bicajozással, és ma megtörtént a csoda:
Újabb nagy csatározás árán kiment az apával bicajozni. majd egy idő után rohan be hozzám a hálóba, haja csatak izzadt, kócos a bukósityaktól, TUDOKKÉTKEREKŰBICAJOZNI!!!!!!
soha többet nem ülök fel a futóbicajra!!!
Mondom, épp a Kuksiblogot irom, ezt feltesszük. És akkor mindenki látja majd? hát, csak akik meg szokták nézni. És a Kati mama meg a Györgyi mama? ők is. Azért hivjuk is fel őket!! És igy is lett. volt nagy öröm:o)

Apa olvasatában ugyanez három perccel később:
Huhhhh, azért volt pár gázos helyzet, te szivinfarktust kaptál volna. (ezt persze látatlanban is tudtam)

Éljen hát a nap, amikor Hédi először annyira egyedül bicajozott, hogy az Apa maga is cangával kisérte.
JUHÉÉÉÉJ.