Kuksi

Tegnap este készültünk zuhanyozni, kivételesen velem, mert én jobban szeretem fürdetni, a zuhanyt az apával szokták művelni.
de most velem volt, volt is nagy öröm, bújt az ölembe vetkőzés közben, hogy anya, te sosem zuhanyoztatsz, nagyon jó...
majd csimpaszkodik, csimpaszkodik, végül a fülembe súgja:
Anya, te vagy az én legeslegdrágább kincsem.
:o)) és még hozzáfűzi gyorsan: meg az apa. kérdés nélkül:o) nagyon édes volt.
Aztán még megkérdeztem, milyen kincseid vannak még, ha mi vagyunk a legdrágábbak?

Üveggolyók!!! meg a Sára, a barátnőm.
kis drága

Új kedvenc meséje a Csingiling. amikor lázas volt, kb 8-szor nézte meg reggeltől estig. Amin meglepődöm, az nem ez, mert a mese amúgy rendben van. nem félelmetes, szép szereplők, kedves sztori, szóval minden okés. amin meg vagyok lepve, az az, hogy ebben a mesében csak tündérek szerepelnek, egyik szebb, mint a másik. Hédi mit játszik minden egyes nap, kicsoda ő a mesében? Csingiling?? nem. másik tündér, akiknek a nevét nem tudom?? nem.
Ő kérem LÁNG. a szentjános-bogár, kinek világít a feneke. beszélni nem tud. ezért Hédi állandóan csak izgatottan furcsa hangokat hallat, valamint a kis popsiját mutogatja, hogy világííííít??? de nem beszél, mikor ő Láng. Mondom neki, kicsi Láng, gyere ide. na, ekkor beszél. ANYA!!!! NEM KICSILÁNG VAGYOK!!! LÁNG!!! Persze Láng természeténél fogva kicsi, de ő erről nem vesz tudomást.

nem furcsa? Hogy ő nem a bájos és varázsolni tudó tündéreket játssza, hanem a bogarat? Persze nincs ezzel semmi baj, csak meg vagyok rajta lepve, na.

Nem tudom, ez a jó hír minek köszönhető, de az elmúlt napokban Hédi határozottan kevesebbet hisztizik. Vajon ez így marad? Nagyon remélem. Végre nem vernyog annyit. Persze még mindig lefutunk sok felesleges kört, de valahogy a hangulata vidámabb. Talán itt a tavasz?? nem tudom, de nagyon örülök ennek a változásnak, nagy felüdülés ez az egész család számára.

Noshát tudtam én, hogy régen jelentkeztem be ide, de valahogy mindig féltem folytatni..
Amíg az ember minden nap, vagy minden héten feljegyzi a fontos dolgokat, addig ugye benne van a lendületben.. nade kb hat hét kihagyás... felér egy újrakezdéssel. Azzal a nehezítő-tényezővel, hogy az újrakezdéskor ismét fel kell venni a fonalat, míg egy sima kezdéskor egyszerűen csak belevágunk, lesz ami lesz.

A fonalat persze nemigen lehet ugyanott felvenni.. ezért most is csak belevágok. Ennyi könnyítést megérdemlek:o)
Mi minden történt? Voltak nagyon vidám és nagyon rossz napok.. Itt voltak Balázsék Húsvétkor, ez volt a legjobb ami történt ez alatt az idő alatt. Mindannyian örültünk és jó volt együtt lenni, de ahogy a gyerekek együtt játszottak, az fantasztikus volt:o) El is határoztuk a következő közös kimozdulásokat, úgy mint nyaralás, síelés, stb. Ezeket persze kb. minden évben eltervezgetjük, majd a tervek meghiúsulnak, de mi lenne, ha nem is terveznénk??
Most pl. rögtön meg is ígértem, kiveszek szabit, és pünkösdkor kimegyünk Hédivel, csak együtt lenni. persze nem tudok szabira jönni.. úgyhogy nem megyünk. talán az augusztust tényleg összeszervezzük. Olyan jó lenne..

Aztán Hédi kétszer beteg volt azóta. Nagyon készült az oviban az anyák napjára, (én is) de nem tudtunk elmenni, mert lázas volt és mandulagyulladása lett:o(( Nemcsak ide nem jutottunk el, Robi tervezett egy családi hétvégét a Kolpingban, ahová már évek óta vágyódunk (éljen az üdülési csekk:o), Hédi iszonyúan várta, utolsó pénteken megvettem neki az idei fürdőbugyit, viziszandált, ami kell, és hogy várnak az oviban??? 38 fokos lázzal. Szegény nem is azért sírt mert beteg volt, hanem mert nem mehettünk fürdőzni hétvégén. Aztán a helyzet tovább fokozódott, voltunk az ügyeleten, antibiotikum, ha nem javul, kórház.. hát, én nem tudom, kik ezek az orvosok, akik a vidéki konténer-rendelőkben ügyeletet látnak el, de egy biztos, ennél már százszor betegebb is volt Hédi, és akkor sem vittem kórházba.. Úgyhogy megesküdtem az orvosnak hogy rohanunk a kórházba szükség esetén (persze valódi szükség esetén mentünk is volna, de pl kristálytisztán hallottuk, hogy az előttünk lévő kislány anyjának ugyanezt mondta.., a kislány ezalatt láthatólag makkegészségesen várt a váróban velünk, majd kb 20 perc után köhintett egyet..talán csak nem akarta vasárnap újra megnézni a gyerekeket, gondolta, a kórházból biztos nem hozzák őket vissza..) hát így esett hogy Hédi ismét egy hét augmentint szedett, ja igen, ekkor lett nekem arcüreggyulladásom, az is klassz volt, szóval valahogy nem vagyunk a teljesítőképességünk csúcsán, na.

Mindenesetre azóta visszatért az egészség, bár kissé aggódom, mert ma megint volt az oviban Kamillának lázmérés, az ovis Sára meg kifújt reggel három zsebkendőnyi anyagot az átöltözés alatt, hát komolyan mondom, így hordja az ember oviba a gyereket.. Én vért izzadok hogy semmiféle betegséggel ne menjen, mindenki más meg addig viszi, amíg az óvónénik ki nem szúrják, hogy talán lázas is.. ezért pofozni tudnék. nade nem ez most a téma.

Szóval ezek történtek mostanában, sajnos értek bennünket veszteségek is, mert Csoki elveszett, majd néhány hét múlva Pötty elpusztult. Csokit nagyon fájlalom, mindig nézegetem az utcán, nem találkozom-e vele valahol, de Pötty főleg megviselt. Hédi azt gondolja, elkóricáltak, és mindennap emlegeti őket. és hiányolja, és várja.
Holnap pedig ha minden terv szerint halad, meghozom az utánpótlást a kolléganőm nővérétől. Kíváncsi leszek. Remélem, minden jól megy majd, megszokik és meg is tudjuk majd őrizni..
Persze olyan jellemző, nem ismerek még egy embert, aki a macskáját annyit vitte volna állatorvoshoz, mint én azt a kettőt. köhögés, oltás, ivartalanítás, volt minden. Hát, talán nem kell ennyire félteni őket, végülis a macskaélet nem habostorta. de akkor mi a helyes? bent tartani a házban? és soha ki nem engedni?? nem hiszem. mások macskái bezzeg élnek és virulnak. na nem mintha azoktól sajnálnám az életet.. de Pötty és Csoki nagyon hiányoznak nekünk. már ami a lányokat illeti. Robi meg beletörődik, hogy ahol én lakom, ott állat is van. szegénynek nagyon erőt kell vennie magán.. de persze szemet húny a lányok kedvéért.