2009. június 24., szerda
Mióta van kutyánk, Hédi láthatólag élvezi, hogy a családi hierarchiában immár nem ő áll a legalacsonyabb szinten. Egrecíroztatja is folyton szegény állatot.. ezt csináld, azt csináld, de persze szeretettel, és amennyire tőle telik finoman. A kutyával igazán nagy pajtások.
Hédi ragaszkodik hozzá hogy szigorúan minden nap ő etesse meg, és nagyon szeret játszani is vele. Sétálni is többnyire együtt megyünk. A sétákon persze van egy kevés engedelmesség-gyakorlás is, na persze semmi komoly, csak amolyan "hozzám", "ül", "fekszik", "marad". Próbálom meggyőzni Hédit arról, hogy nem kell neki a kutyát állandóan utasítgatnia, majd én szólok a kutyának ha bármi van.
Végeredmény:
Hédi a kutyának:
Éééééébeeeeen!!!!! Anyááááhooooz!
:o))))) miért nem érti ezt a vezényszót az az engedetlen jószág???
;;
Subscribe to:
Megjegyzések (Atom)
