Kuksi

a doktor bácsi..
hogy teheti ezt velem??
hogy mit?
 hát visszatartani a hányós vírussal az iskolából.. Ti. vasárnap egész éjjel ment a hányás, hétfőn du már alakult, én balga mondtam neki, h szerintem, ha a drbácsi egyet ért, holnap már mehet. Az eredmény pedig, mikor Zoli dr bácsi kimondta a végső nemet, vagyishogy vírusfertőzéssel nem megy az ember másnap iskolába, hát ez a kislány eltátotta a szemeit, hátat fordított a Doktornak, karok karbacsapva, száj mérgesen leszorítva, krokodilkönnyek le az arcon.. hogy tehet vele Z bácsi ilyet????? hogy nem engedi iskolába??? és mi lesz, ha ő le fog maradni???
mi persze a rendelőben jelenlévők mondtuk neki, h ne aggódjon, nem marad mindig így, lesz még, amikor a fordítottjáért fog sírni, de nagyon édes volt, a hátatfordítást fel sem adta a látogatás végéig, elköszönni sem volt hajlandó, és rá sem nézett már senkire.
hiába, a kötelesség nagy úr.

Mókus jókora négyest kapott mindkettőből. ez azért is izgis, mert amúgy meg csupa csupa csillag meg mosolygós ötös a tájékoztatója.
Mondom neki, hogy legyen kicsit bátrabb: ha tudja a megoldást, jelentkezzen, ha mesélni lehet fejből, ő azt nagyon szépen tud, jelentkezzen bátran, naés persze koncentráljon gondosan az órán, ne kalandozzon el..
De Anya!!! ez túl feltűnő lesz a tanítónéninek!! (mármint, hogy az ötösért csinálja, nem tiszta szívből:o))) drágaságom:o)
hát mindenesetre a művelet sikerült, mert két "példás" bejegyzéssel tért haza.

Tegnap voltam az első "valódi" szülőin. A tanítónénik ismét belopták magukat a szívembe, mindent elmondtak, ami fontos, nem húzták az időt felesleges dolgokkal, szóval minden szuper volt.
Apró malőr volt, hogy nem tudtam, kellett már jelentkezni a művészeti sulis dolgokra (na jó, azzal sem voltunk tisztában, mik a lehetőségek.. ) mindenesetre gyorsan megragadtam egy néptáncjelentkezős lapot és kitöltöttem, majd észbekaptam, hogy pont tegnap reggel volt az első néptánc, én pedig azóta ugyebár nem találkoztam a célszeméllyel, vagyis nem tudtam, hogy tetszett-e neki az óra, vagy csak én szeretném ha járna. Hát nem azzal fogadott otthon, hogy a Rozika néni mondta-e, hogy ő már szóban jelentkezett a szakkörre, mert neki ez nagyon tetszett! Így esett hogy Hédi mostantól heti öt órában jár majd néptáncra, ebből lesz egy összevont. Pénteken azzal végzi a napot, hétfőn azzal kezdi; mit is mondhatnék, azt hiszem, tiszta vidám vásár a suli neki:o)
Szülői végén jól kikérdeztem a tanítónőket, mi a helyzet, hát, kérem, úgy koncentrál ez a kicsi lány, hogy semmivel nem hajlandó kizökkenteni hagyni magát.. legyen az padszomszéd aki csicseregni kíván, vagy legyen neki melege és levehetne valamit, ő csak görnyed a munkája fölött és teljes koncentrálással végzi. Mit is mondhatnék, azt hiszem lesz ez még így sem, ha majd kissé feloldódik, de úgy gondolom, ez a szuper kezdés mindenképp nagyon jót tesz neki, és persze a hozzáállásunknak:o)
Szóval minden nagyon jól alakul mostanáig, láthatólag neki is esett bizony le kő a szívéről, és bár ez most azzal jár, hogy bizony az egész életünk át van szervezve, valahogy mégis gördülékenyebb ezidáig minden, mint ahogy én arra számítottam. Persze én egy órával előbb kelek, korábban fektetem, minden más program hétközben kihúzva, de azt hiszem, ez igazán belefér. Cserébe ő vidáman megy, jól érzi ott magát és gyűjti a csillagokat, sőt, már egy ötöse is van. Jól alá is írtam mindezeket a tájékoztatójában! haha. nagyon nagy felelősségű szülőnek éreztem magam közben:o)
Szóval minden szuper, az időbeosztásunk igen szigorú lett, Hédi pedig igencsak aktív lesz: minden nap tesi (kedvence a testnevelés óra. nem, nem torna, nem tesi, testnevelés, értsem meg) heti 4 tánc, ebből egy dupla, szombat korcsolya, és akkor még ott a vasárnapi crossfit, ahol ő ugyan nem hajlandó beállni, ehelyett lóg a kötélen, evez, labdázik és futkos egy órát, vagyis pontosan ugyanazt csinálja, amit nem akar, csak nem nevezzük nevén a gyereket. Kezd belejönni az ugatásba..