2009. július 10., péntek
Mindez persze még májusban történt, de most jutott eszembe hogy még nem számoltam be róla.
Anyák napján ment a tv-ben egy bejátszás, gyerekeket kérdeztek meg, hogy miért szeretik az anyukájukat.
Hédi is hallotta, és bár nem fordulna meg ilyen a fejemben, de annyira érdekeseket mondtak a gyerekek, hogy mondom magamban, vajon Hédi mit bökne ki.
Hát neki is szegeztem a kérdést:
Hédi, te miért szereted az anyukádat?
gondolkodás nélkül jött a válasz:
Anya, mert te mindig olyan jó vagy.
vérszemet is kaptam és folytattam:
és az apukádat?
megint kapásból nyomta:
Anya, mert mindig mesél nekem és elaltat.
és ez így van.. Én igyekszem megvédelmezni mindentől, természetesen attól is amitől semmi szüksége rá, Apával pedig saját kitalált meséjük van, amiből Hédi majdnem minden este szeretne hallgatni. Két erdei manó, Bikk és Bukk a főszereplők, akik asszem mindent együtt csinálnak, de a sztorit nem egészen ismerem:o) Hédi viszont rajong érte:o), Bikk és Bukk kenterbe verik a korábban hőn imádott Pöttyös Pannit.
Ja, és majd az óvodai anyák napjáról is írok egy pár szót egyszer..
Címkék: anyák napja, vallomás
;;
Subscribe to:
Megjegyzések (Atom)




