2012. április 21., szombat
hát, ha azt mondom, időnként finoman szólva is elkanyarodom a blogírástól, igencsak óvatosan fogalmazok.. Az igazság ugyebár az, hogy a munkahelyen nincs erre idő sem, alkalom sem, hangulat sem. Az esték pedig vagy gondos edzéssel telnek, vagy Hédivel, mert Apa végez gondos edzést.. aztán van a kötelező egyórás anyanemtudokelaludni progi, éshát bizony öreg este nem szokott kedvem lenni gép elé ülni, mikoris az egész napomat ott töltöttem.
Szóval sokmindenről lemaradtam itt, volt azóta hideg-meleg, szokásos betegségek, szinte szüntelenül, mindannyian nyakig benne voltunk, hetekig, újra és újra, ez nem volt túl kellemes.. Volt iskolamizéria, végülis úgy döntöttöünk, beiratjuk a helyi suliba és reméljük, ez lesz a legokosabb megoldás. Hogy hogy fogjuk minden nap 4-kor felvenni, az egyelőre rejtély, de remélem, erre is találunk majd valami megoldást.
Hétfőn beiratkozunk, remélem, a jószerencse mellénk áll és egy klassz tanítónéni jut majd neki, pontosabban kettő, ugyebár.. Nem bánnék egy tanítóbácsit sem, dehát ez nem kívánságműsor, ugyebár.
Hát most nagy izgalmakkal nézünk az iskolaindulás elé, már mindennapos téma, hogy milyen iskolatáskát szeretne, és ki melyik suliba megy majd, ki kinek lesz az osztálytársa, satöbbi, satöbbi. Tervezgetjük a nyarat is, elvileg a korisokkal lesz napközistábor, az nagyon klassz lenne a kis barátnők miatt is, meg a tábor miatt is, meg a kori miatt is, az önállósodás miatt is, de majd meglátjuk, mi sül ki belőle:o)
Szóval ezek vannak most napirenden, készülünk a sutyira, sokat bicajozunk, most, hogy végre világosban járunk haza, ahogy hazaérünk, szoknyára csomót kötni, mert nincs idő átöltözni ugyebár, és irány ki a cangával, kutyával. nagyon édes, ahogy lelkesedik, nézd anya, milyen lassan tudok menni! nézd, milyen gyorsan! láttad, milyen élesen kanyarodok?? szóval nagyon kis lelkes és ügyes, próbálom kapacitálni a tornán is, hogy szálljon be, néha van pár perc, mikor nekiáll, dehát nehéz motiválni, miközben magamat is kell, ugyebár.. jó lenne már indítanának végre egy gyerekcsapatot..
Hát ezeket csináljuk mostanában, dióhéjban, amikor éppen nincs influenza, tüdőgyulladás, torokgyulladás, vakbélgyanú, hogy csak a legutóbbi "mókákat" említsem..




