Kuksi

Hédi egyik este lefekvéshez készülődik. Ül az ágyban, körülnéz: anya, ez a szoba olyan élő!! ???
Hát a Katica (a persely a polcon), az állatok a függönyön,  az oroszlán meg a zsiráf meg a majmok a falon, (falmatricák..), a kisvakond képek, meg a százlábú (az ágyban).. és ők mind segítenek elaludni nekem..

honnan veszik a hatévesek az ilyen fennkölt szövegeket???

Köszönet Duzsunak a képekért. Isteni szerencse hogy maradtatok, igy valaki legalább dokumentálta is az eseményeket.
Szóval közös meseolvasást követett egy nagyszabású táncelőadás, ahol a hölgyek és az úr előadták ki, mit tud:
előszöris a közönség sorai:

Szombaton megrendezésre került az első igazi gyerekzsúrunk. 10 óvodás (plusz Juli:o), akiknek a fele ovis bandatag, másik fele a JD és a Kovács gyerekek. Kicsit féltem előre (najó, rettegtem), ugyanis a gyerekek egy részét én magam is lppcsakhogy névről ismerem, plusz ezúttal majdnem szülők nélkül zajlott a party, csak a szűk baráti kör maradt, Livi és Duzsuék. Ők főleg magukra voltak hagyva, míg Robi és én teljes erőbedobással próbáltuk elfoglalni a gyereksereget.. büszkén jelentem, hogy sikerrel!

Azt hiszem, mindketten egész kreatívan ismertük fel a pillanatokat, mikor kell a másikat kicsit felszabadítani, a gyerekek pedig határozottan élvezték a napot. apró malőr, hogy pl míg én a tortát szolgáltam fel, Robi zongorázott, nem tudom, esetleg Duzsuék készítettek-e fotót, de remélem:o)

voltak nagyon vicces pillanatok, Hédi pedig azt hiszem, nagyon nagyon jól érezte magát, csakúgy, mint az összes vendéggyerkőc. (a felnőttek egymást szórakoztatták, őrájuk semmi energiánk nem maradt, bocs:o)
képeket este megpróbálom feltenni, bár arra elég kevés figyelem és energia maradtm úgyhogy a minőség kissé silány, de azért a hangulat árjön:o)

Úgy látom, a házunk Chi által legkellemesebben átjárt pontja Hédi ágya lehet, ugyanis ide vackol be legszívesebben Pami. (Gondolom, az is a nyomós okok közül való lehet, hogy Hédi napközben itt tartózkodik a legkevesebbet, vagyis zavartalanul lehet szunyókálni.) Már feladtam hogy kiebrudaljam onnan, én ennél vajszívűbb vagyok, inkább minden reggel gondosan letakarom az ágyat, nem tesz benne túl nagy kárt, ha szundikál rajta. Este, mikor Hédi lefekszik, Pami kijön vacsizni, majd míg mi esti szöszölésünket végezzük, halkan visszasomfordál a szobába, és Hédi lábához bújva elalszik. Mikor én lefekszem, kiteszem szegényt, de addigis ott bújnak. Igenám, de mit tegyen az ember macskája, ha ő ugyan jól tudja, hogy csak lábnál van megtűrve, az embergyerek azonban gondol egyet és fejtől/lábtól fordul álmában?? hát mitévő lehetne, alkalmazodik a helyzethez.. valahogy így:

Tegnap Hédi 6 éves lett. Vittünk az oviba csokitortát, gyertyákat, kapott két szép mesekönyvet, egy pihe-puha pizsit, két harisnyát (újabb, csisszre épphogycsak felvehető darabok - képtelen vagyok rávaló harisnyagatyeszeket venni, úgy tűnik, nagyobb, mint ahogy én látom..), mindez persze csak a "ráadás" a korcsolya után, amit már hetekkel ezelőtt, előre megkapott.. szóval tartalmas egy nap volt. Az ovis köszöntés rettentő bájos, a gyerekek énekelnek közösen az ünnepeltnek, ő elfújja  a gyertyákat, eközben kíván persze, amit gondosan magában tart, nehogy ne teljesüljön (tudjak repülni.. nem rossz kívánság mi?) aztán az ünneplő tömegből a jókívánságaikat átadni kívánó gyerekek jelentkezhetnek, az ünnepelt pedig szépen felszólítja őket, és ők sok ajándékot meg hasonlókat kívánnak egymásnak. Végül két csoportnyira aprítják a tortát (gondolom, mindenki mokkacukor méretűre vágott darabot kap, de nagyon kedves szerintem, hogy mindkét csoport részt vesz az ünneplés ezen részében) és jól elfogyasztják.

Este még a biztonság kedvéért Hédi ragaszkodott egy éttermi pizzázáshoz (mondjuk itthon is nagyon jót szoktunk sütni, de az smafu ugyebár: Anya!! a te szülinapodon, ha akarod, itthon maradhatunk, de most az enyém van, és én szeretnék elmenni pizzát enni.. hát, mi lesz ha 16 lesz???) holnap pedig közeledik a nagyszabású zsúr, ahol bizony senki, de senki, kizárólag NAGYKORÚ GYEREKEK vehetnek részt, vagyis ti. 3 év felettiek. Hát, tűkön ülve várjuk a holnapi, első valódi gyerekzsúrunkat, amikoris nem igazából a felnőttek jönnek össze egy klassz evés-ivásra, melynek keretén belül a gyerkőc is felköszöntésre kerül, hanem bizony valóban 10, kisebb-nagyobb óvodás fog nálunk bandázni, méghozzá nagyrészt szülők nélkül. Huhh, én biztos kétszer fogok örülni, ami azt illeti:o))

Hédiék kedden az állatkertbe kirándultak. Gyönyörű idő volt, előző nap gondosan elmentünk együtt boltba elemózsiát venni, másnap reggel a Gruffalos hátizsákot színültig pakoltuk, ittuk a reggeli italunkat, reggeliztünk, egyszercsak közli: Anya, nekem nagyon szuper napom lesz ma. Annyira sajnálom, hogy neked ugyanolyan rossz napod lesz, mint minden nap. Ugye??
:o)) mondom neki, annyira azért nem életveszély:o)

Kezdődött az egész azon a bizonyos szeptemberi első hétvégén, mikor leellenőriztük Crikvenicánál, hogy megvan-e még a tenger. A házibácsink nagy örömmel adta tudtunkra, hogy milyen nagyon jókor jöttünk, mert éppen halászfesztivál zajlik, feltétlenül nézzük meg. Így is tettünk szombat este, ki voltak települve a partra az éttermek, és matrózpólóban sütötték a halat, nameg a mindenféle egyebeket. Hédi egy jókora rák láttán:
Anya!!!! micsinálnak azzal a rákkal???? nem ehetik meg!!! az is Isten teremtménye!!!
és ezóta nyers hús nem kerülhet a szeme elé. Múlt szombaton kacsacombot sütöttem, meglátja a pulton feküdni: Anya!!! szegény kicsi kacsák!!! Aki ezeket megölte és a boltba vitte, bűnt követett el!! És mi nem ehetjük meg! (igen, ő is.. a teremtmény..) És mi lesz, ha ezek (két comb feküdt a pulton) voltak az utolsó kiskacsák a Földön! és soha többé nem lesz kis sárga, pihés kiskacsa??? Akkor milesz?ANYA????
hát nekiálltam, hogy tenyésztenek ám állatokat erre a célra, és garantáltan nem ez volt az utolsó két kacsacomb a földön, de halovány próbálkozásnak bizonyult.. mint ahogy zöldséget is termesztenek.. de anya! a sárgarépát, azt meg lehet enni, mert az sosem élt!! (újabb halovány próba.. a növények is élnek..) DENEMÚGYMINTAZÁLLATOK!!!!!
ezzel lezárta az ügyet. Azóta a legyet sem lehet lecsapni, ő elijeszti és megmenti az életét. Mert hát igen.. ő is ugyebár.. Isten teremtménye.
OHMYGOD. mondhatom.

Ma kameramann is kisérte a kirándulókat.
a zászlóért rengeteget keresgettem, végül Erikától kaptuk kölcsön, szuper darab, apró malőr, hogy egy hátulról az út szélén gyanútlanul gyalogló bácsit gyakorlatilag majdnem agyonvágott vele akaratlanul és persze észrevétlenül... (mármint Hédi nem vette észre, a bácsinál én exkuzáltam magunkat, mint a sor végén kullogó) ugyanis a kissé imbolygó bicajon a hosszú zászló valóságos fegyvernek bizonyult, első próba után bármily hasznos a láthatóságban és persze bájos is, sajnos ki kellett iktatni.

Mindenesetre láthatólag nagyon élvezte, ma már ügyesebb a start-stop is, nemcsak a tekerés megy. ma elfáradt a végére, de lényegében a hely összes gyerekek számára biztonságosan járható utcáját megjártuk oda-vissza, úgyhogy nem lehet panasz, majd erősödik szépen.

Nem hittem, hogy ezt még valaha leirom, egy éve nyűglődünk a bicajozással, és ma megtörtént a csoda:
Újabb nagy csatározás árán kiment az apával bicajozni. majd egy idő után rohan be hozzám a hálóba, haja csatak izzadt, kócos a bukósityaktól, TUDOKKÉTKEREKŰBICAJOZNI!!!!!!
soha többet nem ülök fel a futóbicajra!!!
Mondom, épp a Kuksiblogot irom, ezt feltesszük. És akkor mindenki látja majd? hát, csak akik meg szokták nézni. És a Kati mama meg a Györgyi mama? ők is. Azért hivjuk is fel őket!! És igy is lett. volt nagy öröm:o)

Apa olvasatában ugyanez három perccel később:
Huhhhh, azért volt pár gázos helyzet, te szivinfarktust kaptál volna. (ezt persze látatlanban is tudtam)

Éljen hát a nap, amikor Hédi először annyira egyedül bicajozott, hogy az Apa maga is cangával kisérte.
JUHÉÉÉÉJ.

hát ez egy furcsa dolog. az óvodában állandó az ide-oda barátkozás. van egy új barátom. de a másik már nem az, mert csúnyán szólt hozzám, és megbántott..
Amúgy gondolom, hogy ez a világ legtermészetesebb dolga, de azért próbálom néha ösztönözni, hogy ne váltogasson percenként barátokat. és akkor itt az eddigi legextrémebb, zajlik tegnap este későn, pizsamában, a fürdőszobában az ölemben ülve.

Anya, a Kamilla már nem a barátunk.
?????
igen anya, mert ő joghurtot evett a kiflihez.
Mi pedig nem.

anyám, de bazi nehéz dolog óvodában barátnak lenni. ez normáááááááális?
Mondtam is neki, hogy ez bizony gond, mert ezekszerint Duzsutól meg Ercsótól is meg kell válnom, nincs mit tenni. nézett is kerek szemekkel:o) Bocs csajok.

Azt mondja egyik este Hédi a tükör előtt nézegetve minket:
anya, szerinted te sárga vagy, vagy fehér?
mert én bőrszinű vagyok.
de a kezeim pirosak már reggel óta.
miért pirosak a kezeid??
a méregtől, anya. nagyon mérges vagyok a betegségedre.

ó kisszivem. mérgeskedni nem kell..

múlt vasárnap szentül elhatároztam, hogy ha törik, ha szakad, családom körében elmegyünk egy családi edzésre. Vasárnap délután négykor ugyanis olyan edzés van, amin a gyerekek is részt tudnak venni, én pedig úgy döntöttem, hogy itt az ideje, hogy Hédi is mozogjon. Kapta hát a bicajosgatyáját, a Laurától örökölt hipervagány barna tornacsukáját, és jött velünk edzeni. a vasárnapi edzés más mint a többi, itt az edzés első szakasza kimarad, és "csak" maga a WOD van, vagyis a napi edzés. közösen bemelegitettünk, majd Gézu elmagyarázta az egyes állomások feladatait, és mindenhova adott Hédinek egy könnyebb dolgot. mindenhol egy percig dolgoztunk, 3 kör, 5 állomás, Hédi pedig volt a mi kis párosunknak (sokszor páros WOD ok vannak, én ezeket nagyon birom) a kis oldalkocsija, mindig mellettünk csinált egy lightosabb verziót.
Hát van még egykét javitani való, szó sem róla, de szuper volt!!!! (apró malőr h én már ekkoris szarul voltam, azóta már azt is tudom, miért, most pár hét kimarad az edzésből - arcüreggyulladással nem olyan fain.)

Egy szó mint száz, elengedhetetlen lesz követelni a crossfit kids edzést, tuti csak az idejárók gyerekeivel tele lenne.
Ja, és Vera, aki kérdezted, mi ez, ami máshol nincs, hát ime:
https://www.facebook.com/#!/testakademia ill. http://bulldognaplo.blog.hu/
és amit itt művelni próbálunk, arról számos erősen motiváló film kering a neten, JDB figyelmébe is ajánlom:o))

nehezen választok, de a mai kedvencem:
http://www.youtube.com/watch?v=zmBZZ9pkj0Q

csak ajánlani tudom, a mi családunk függő:o)

Igen, természetesen Robi is nyomul. Ja, és Livit is megfertőztük. Sztem aki egyszer kipróbálja, annak bejön. És bocs a nagymamáktól, hogy egy egész bejegyzést szántam neki, de ez mostanában nagy részét tölti ki a kevés szabadidőnknek..

Hédi tegnap megjött Apa és Katinagyi kíséretében Diásról. kapott egy pompás új fürdőruhát. (ti. csak a fürdőruha az igazi, a fürdőbugyi, amit én szívesen adok rá a hideg vizes cucc meg a napozás meg minden józanész által diktálta dolgok miatt, az persze nem.) Mondjuk bevallom, én is néztem már neki ezt a darabot, de akkor nem volt méret, merthát józan ész ide vagy oda, úgyis kell örömöt szerezni a gyereknek, nna.

Szóval a diási kiküldetés végetért, nagy öröm van hogy hazatért az Utazó, ma még tornára is elkísér.
Mondtam neki, hogy ő is tornázzon, bár most azt találta ki, hogy rajzolni fog, csak még azt nem tudom, hol.. na majd kicsit előbb megyünk, és elrendezem. nagyon kíváncsi vagyok, hogy fog működni a közös torna. majd itt beszámolok az eredményről.

Idei első megmártózásunk a Balcsiban aug. 13-án sikerült. Mostanáig ti. láthatólag elfelejtette az időjárás, hogy nyár van. Hédi igencsak élvezte a Balatont, lehetőleg ki sem jött, se szombaton, se vasárnap, csak ha rétest vagy palacsintát kellett enni.

vasárnap aztán hazafele úgy alakult, hogy melléültem az autóban, volt is nagy nagy örömködés, mesélés, meg trécselés, az ilyenkor elmaradhatatlan szerelmi vallomásokkal. Anya, nagyon szeretlek. Meg az apát is. meg Ébent. majdnem annyira, mint titeket. Aztán valamiért Ébenhez vissza-visszatért. Végül este, lefekvéskor visszahívott a szobába: Anya, az az igazság, hogy Ébent is ugyanannyira szeretem, mint téged. meg az apát... nem baj?????
hát hogy is lenne baj:o)

És íme, megint igencsak benne vagyunk az augusztusban.
rengeteg minden történt a nyáron, a legfőbb esemény persze lauráék látogatása volt. jócskán elidőztek nálunk, ami szuper volt, apró bökkenő csak az volt, hogy a július végi/aug eleji időjárás mindennek kedvezett, a nyári időtöltések kivételével. Így történt, hogy strandot egész idő alatt meg sem tudtunk közelíteni. Voltunk helyette a szuper tordasi játszón, találkoztunk rég és kevésbé rég látott családtagokkal, jártunk a pompás martoni parkban, ahol a gyerekek nagyon aranyosan elfoglalatoskodtak szöszmötölve, míg a felnőttek a takarón ülve elfogyasztottak némi finom vörösbort, ahogy az ugye egy igazi angolparkban szokás. Aztán nem hagytuk ki a fővárosi nagycirkuszt sem, Hédikém nagyon várta hogy Lauráékat is elvigyük ide is, úgyhogy egy újabb kívánság teljesült:o)
Aztán Balázs végre elindított a Crossfit útján, legfőbb ideje volt már, totál rá is pattantam, csak azt remélem, hogy majd akkoris tudok klasszul menni, amikor Hédi hazatér nyári kiküldetéseiből.
Amint leimádkozom az adathordozóról Balázs képeit, feltesszük a Picasara és belinkelem ide, merthát mint tudjuk, száz szónál is többet mond egy jó kép, ezalatt az idő alatt pedig született jópár.

Mióta pedig Balázsék elutaztak, Hédi ismét Petényben folytatja kiküldetését, ahonnan tegnap elkirándultak hárman, a Márkus gyerekekkel Györgyi mama kíséretében az állatkertbe.
Azt hiszem, most hallottam Hédi eddigi legizgatottabb beszámolóját: Anya, voltak gyerek-szurikáták!!! a fókamókát nem tudtuk megnézni, mert túl sokan voltak, de voltunk a játszón! (az a kedvenc helye az állatkertben:o) és mivel mentetek? Busszal, vonattal, és trolival!!!

Szóval azt hiszem, nagy izgalom lehetett, alig várom, hogy holnap személyesen is beszámoljon.

Hédikém tegnap este ünnepélyes keretek között megszabadult a második tejfogától. JA1.
végre. ezt igen sokáig őrizgette, szertinem tegnap már csak az akarat tartotta, mert mi lesz, ha lenyeli??? így aztán anya fogta és kiemelte. ő észre sem vette:o)