2010. május 21., péntek
Hédit tegnap este lefektettem, és mondtam neki, hogy veszek lassan egy új hálózsákot, méghozzá lábkijárat nélkülit, hogy meg ne fázzon. (megint beteg..)
Anyaaaaa, de én úúúútááááálom a lábkidugó nélkülit!
Mondom, oké, de a lábkidugó arra való, hogy ha reggel felébredsz és átmennél a szüleidhez, akkor tudj járni, nem pedig arra, amire te használod, hogy konkrétan fenékig kitold mindkét lábadat belőle (bár így a hálózsák 12 éves koráig jó lesz, az is igaz).
na, fekszik az ágyban, majd kezdi a nyöszörgést.. anyaaaaaa. nem tudom kidugni a lábamat. segítek neki. mondom, de max a lábfejedet (persze van zokni, pizsigatya betűrve, meg ami kell) jó anya. csak a lábfejemet. anya, és megígérem. majd halkan hozzáteszi: nem biztos, hogy be fogom tudni tartani.. de azért megígérem, jó?
:o))) hát persze.
Címkék: gyerekszáj, ígéret
Subscribe to:
Megjegyzések küldése (Atom)





0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése