Kuksi

Ó jaj!! Tudtam hogy sok idő telt el, mióta billentyűzetet ragadtam... nade ennyi!?!?
Azt hiszem, kellett volna amolyan nyári szünetet tartanom, majd utána szigorúan visszatérni a beszámoláshoz, de mivel ezt nem tettem, valahogy mindig elmaradtam és elmaradtam, és mint tudjuk, minél hosszabb az elmaradás, annál nehezebb az újrakezdés.
Ráadásul a számitógép igazi kizárólagos munkaeszközzé avanzsált - már-már hőn utált eszköz, de legalábbis a (nagy mértékben minimalizálódott) szabadidőmben semmi de semmi kedvem előtte ülni..

Igy történt ez a szomorú eset, de azért van ám miről beszámolni! Voltunk ugyebár Horvátországban nyaralni, és bár mint minden létező gyerekes utazásunk, ez is betegségbe torkollt, ráadásul az úticélt sem választottuk ki nagyon jól, ez a Novalja meglehetősen egy kommersz turistaközpont, bizony azért nagyon nagyon szép hetünk volt. azt hiszem közös életünk egyik legjobb hete, Hédi iszonyatosan élvezte, hogy minden kizárólag őróla szólt.. egész nap strandoltunk, este könnyű vacsi után siettünk a játszótérre.

És ha mindez nem lett volna elég, utána Hédi és én elmentünk Angliába, meglátogattuk Lauráékat. Egy gond volt csak, egy teljes hétre "külön válni" apától nem volt okos dolog, kissé hosszú volt igy külön, de persze a gyerekek társasága nameg az Andus/Balázs társaságában töltött napok és esték kárpótoltak minket mindenért. Még a menetrendszerű betegségért is, amiről tudjuk, hogy nincs elutazás nélküle. ( a változatosság kedvéért nem légúti jellegűek voltak a panaszok...:o)
Mondta is múltkor a kiscicám, hogy anya, nagyon fáj a pocim... utoljára akkor volt ilyen érzésem, mikor a Lauráéknál voltunk..

Aztán véget ért az augusztus is, és megkezdődött az óvodai év. Hédikém immár "nagycsoportos", vagyis középsős, de ő szigorúan nagy-nak tekinti. És láss csodát, élvezi az ovit. legalábbis nagyon apró fennakadásoktól eltekintve. Az ősz rendkivül eseménydúsan telt, szept.okt-ben minden héten volt ovis program. kirándultak Szentendrén a skanzenben (skanzerv:o)) volt már 2 bábszinház, egészséghét, sütisütés, családi nap szalonnasütéssel, csalamádékészités, őszi levélgyűjtés a parkban, bicajkirándulás és még csomó minden. És megáll a szivem, mikor meséli, hogy Anya, én az almát reszeltem! és a répát pucoltam!! kérdeztem is tőle, nem lehetett volna mondjuk tésztát nyújtani??? De.. de az az asztal betelt, ezért mentem almát reszelni:o))
Ráadásul igazi barátai vannak mostanra, Panni és Anna a két legfontosabb, de sokmindenkivel szeret együtt játszani, aminek nagyon örülök.
Sajnos kialakult viszont valami aminek egyáltalán nem: állandóan a mandzsettáját rágja.. minden ruhája szörnyen néz ki, ráadásul olyan rossz érzés is.. valami miatt talán szorong szegény folyton?? vagy csak túl aggodalmaskodó vagyok? Végülis én már nagyobb lehettem mikor a narancssárga elefántom sapkáján a bojtot konkrétan tövig szopogattam..

Hát, ezek történtek dióhéjban.. Hédi sokat nőtt, 110 centi. sokat okosodott, (imád logopédiázni, önként és dalolva számol, összead, kivon, szoroz) ja, és elolvasta az első szót. Na mi volt az?? (jó persze a neveinken kivül, azokat régóta tudja irni-olvasni..).. hát egyik hétvégi délelőtt bunkit épit magának a nappaliban, mikor hirtelen diadalittasan felkiált:
Anya!!!! a plédre az van irva, hogy IKEA!!! ide, nézd!!! az van irva, hogy IKEA!!!! azt a boldogságot:o)