Kuksi

És íme, megvolt az első sílecke.

Egy óra helyett fél óra sikerült, így is volt egy csomó pityergés, a hátán folyt a víz fél óra után, és már más sem volt, csak hogy ő fáááájaaaaadt.

És különben is egyedül akar síelni, nem tanárral..

Viszont nagyon ügyesen csúszott:o) Nem kellett még semmi extrát csinálnia, csak elindították kb 10-12 méterre a pálya aljától, ő pedig lecsúszott, de egyszersem esett ám el. Szállította a kis plüssállatokat:o)
Úgy kezdte, hogy nem akarta csinálni a bemelegítést. Kérdezte tőle a tanár:

mi a baj, Hédi?

nincs bátorságom...

akkor nyújtsd fel a manót gyáván, úgy tudod??

De ő persze úgy sem akarta..

Szerintem bele fog jönni, mondjuk véglegesen ott bukott el a dolog, amikor már nagyon görbült a szája, és az oktató mondta, hogy akkor csússzon oda anyáékhoz. na attól kezdve nem hagyta abba a pityergést:o) Mindez a képeken nem látszik, és az akarás továbbra is megvan, ezért én összességében tíz pontra értékelem az első síórát!

Ráadásul tényleg négy hete még a futástól is óvjuk, a köhögés miatt ugyebár. ahhoz képest nem rossz!

Ja, és nagyon várta már, meg még azért is aggódott, hogy de mi lesz, ha éppen nem lesz itthon??

És ugyanolyan kis szürke(szebb időkben fehér)-piros dachstein bakancsot kapott, mint amilyenben mi tanultunk annak idején:o))