Kuksi

Hédikém ma négy éves lett.

Hihetetlen, mintha tegnap született volna 2750 grammal és 51 cm-rel.

Ehhez képest ma felébredt, és közölte, hogy anya, én már úúúúgy vártam ezt a napot. (ti. a születésnapját)

Reggel vittem is neki az ágyba brióst négy gyertyával, és a hercegnős kirakókat is megkapta. Rögtön reggel ki is kellett vele rakni jópárszor, de aranyos volt, nagyon örült neki.

És ha még tudná, hogy a fakopáncs holnap leszállítja a gyerekkonyhát, ami hétvégén közös ajándékként kerül átadásra:o))

Egyébként nem tudom, életkori sajátosság-e ez, de nagyon kettős mostanában: egyrészt rohamosan fejlődik és tanul, másrészt végtelenül próbára teszi a türelmünket minden percben (nem mindig eredménytelenül..) Alapvetően kommunikálni kizárólag kiabálva tud (fülsiketítő - gondolom, ezt az ovinak köszönhetjük) hihetetlen módon képes követelőzni, ugyanakkor teljesen magától pl tegnap közölte, hogy ő olyan tortát szeretne a szülinapjára, amiben nincs tojás.. Miért??? Hogy Sára is ehessen belőle. (nem nehéz kitalálni hogy ő tojásallergiás) Én pedig azt sem tudtam, mit csináljak a nagy büszkeségemben, lám, milyen okos és együttérző a mi kislányunk, még az allergiás kis barátnőjére is gondol. Nem is csak úgy, hogy neki is legyen valami (tavaly szegény csokit kapott míg a többiek tortáztak) hanem összerakta, hogy oké hogy Sára nem ehet tojásosat, de tojás nélkülit mindenki ehet:o) Kis drágám.

Egy szó mint száz, Hédire nagyon büszkék vagyunk, és nagyon nagyon sok boldogságot kívánunk neki a szülinapján.

Ja és a pontosság kedvéért rögzítem, hogy amennyiben egy szép napon ki szeretne számolni valami végtelenül fontos dolgot a születési adataiból, akkor ezek a következők:

2005.11.10. 11:49, Budapest, XII.

Hétvégén szombaton nagycsaládi összejövetel, vasárnap haveri móka, Hédi már tűkön ülve várja a zsúrt.